Barion Pixel

Vakvezető kutyás gazdák figyelmébe – Az ebösszeírás Önökre is vonatkozik!

A plakát bal oldalán egy napszemüveget viselő nő látható, aki egy sárga labrador vakvezetőkutyával közlekedik. A nő a kutya hámjának fogantyúját fogja. A kutya fekete-sárga hámján „vakvezetőkutya” felirat olvasható. A háttérben egy önkormányzati épület látható.

Szeretnénk felhívni figyelmüket egy fontos kötelezettségre, amelyről talán kevesebben tudnak.

Bár a vakvezető kutyák után nem kell ebrendészeti hozzájárulást, közismert nevén ebadót fizetni, az önkormányzatok által végzett ebösszeírás rájuk is vonatkozik!

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. §-a alapján az önkormányzatoknak legalább háromévente ebösszeírást kell végezniük, amelynek során a kutyák tulajdonosai és tartói kötelesek a szükséges adatokat megadni.

Miért fontos az ebösszeírás?

Az ebösszeírás célja, hogy az önkormányzatok pontos információkkal rendelkezzenek a területükön tartott kutyákról, és hatékonyabban láthassák el állatvédelmi, ebrendészeti és járványvédelmi feladataikat.

A nyilvántartás hozzájárul a veszettség elleni védőoltások adatainak ellenőrzéséhez és az ebnyilvántartás naprakészen tartásához. Emellett szükség esetén az elveszett vagy elkóborolt kutyák gazdáinak azonosítását is elősegítheti.

Mindez a vakvezető kutyák esetében is különösen fontos, hiszen gazdáik mindennapi önálló közlekedését és biztonságát segítő, speciálisan képzett állatokról van szó.

Az ebadó alóli mentesség nem jelent mentességet az ebösszeírás alól!

Az 1998. évi XXVIII. törvény 42/C. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a vakvezető kutyák után nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás. Ez a rendelkezés azonban nem mentesít az ebösszeírással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség alól.

Kinek kell bejelentenie a vakvezető kutyát, ha az a kiképző iskola tulajdonában van?

Fontos tudni, hogy a vakvezető kutyák sok esetben a kiképző szervezet tulajdonában maradnak, a látássérült gazdák pedig használatba kapják őket.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ebösszeírással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése kizárólag a kiképző szervezet feladata lenne.

A 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 12. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a segítő kutya átadását követően a gazda minősül az állat tartójának. Az állatvédelmi törvény 42/B. § (5) bekezdése pedig az eb tulajdonosát és tartóját egyaránt adatszolgáltatásra kötelezi.

Ezért a vakvezető kutyát használó látássérült gazdának akkor is gondoskodnia kell az ebösszeírási kötelezettség teljesítéséről, ha a kutya hivatalosan a kiképző iskola vagy más szervezet tulajdonában van.

A bejelentést a kutya tényleges tartási helye szerint illetékes önkormányzatnál kell megtenni. Ez rendszerint a gazda lakóhelye szerinti települési, Budapesten pedig a kerületi önkormányzatot jelenti.

Az adatlapon a tulajdonos és az ebtartó adatait a valóságnak megfelelően kell feltüntetni. Amennyiben a kutya a kiképző szervezet tulajdonában áll, javasoljuk, hogy a gazda szükség esetén egyeztessen a szervezettel a tulajdonosi adatok pontos megadásáról, valamint arról, hogy történt-e már bejelentés a kutya tényleges tartási helye szerint illetékes önkormányzatnál, és azt az önkormányzat nyilvántartásba vette-e. Így elkerülhető a bejelentés elmulasztása és a szükségtelenül ismételt adatszolgáltatás is.

Hol és mikor kell teljesíteni a bejelentést?

Az ebösszeírást az önkormányzatok saját ütemezésük szerint végzik, ezért nincs egységes országos határidő.

Érdemes figyelemmel kísérni a kutya tartási helye szerint illetékes önkormányzat honlapját és hivatalos tájékoztatóit, amelyekből megtudható, hogy mikor tartanak ebösszeírást, és milyen módon lehet az adatokat benyújtani.

Fontos tudni, hogy a kutya mikrochippel történő megjelölése, az állatorvosi nyilvántartásban való szereplése vagy a korábbi ebösszeíráson történt bejelentése nem helyettesíti az aktuális összeírás során előírt adatszolgáltatást.

Hogyan történik az adatszolgáltatás?

Az önkormányzat által rendszeresített ebösszeíró adatlapot kell kitölteni, amelyen többek között az alábbi adatokat kérhetik:

• A kutya tulajdonosának és tartójának adatai.

• A kutya neve, fajtája, neme és születési ideje.

• A kutya tényleges tartási helye.

• A mikrochip azonosító száma.

• A veszettség elleni védőoltás adatai, beleértve az oltóanyag nevét és gyártási számát.

A kitöltéshez érdemes előkészíteni a kutya oltási könyvét vagy kisállatútlevelét, illetve szükség esetén a kiképző szervezettel kötött átadási szerződést is, amely segíthet a tulajdonosi adatok pontos megadásában.

Az adatlap az adott önkormányzat által meghatározott módon, például elektronikusan, postai úton vagy személyesen nyújtható be.

Amennyiben az elektronikus ügyintézés akadályba ütközik, javasoljuk, hogy az érintettek kérjenek tájékoztatást az illetékes polgármesteri hivataltól az elérhető ügyintézési lehetőségekről.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása állatvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Mivel a jogszabály a kutya tulajdonosát és tartóját egyaránt kötelezi az adatok rendelkezésre bocsátására, a mulasztásért a vakvezető kutyát használó gazda is felelősségre vonható. Ezért különösen fontos, hogy az érintettek meggyőződjenek a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítéséről, függetlenül attól, hogy a kutya kinek a tulajdonában áll.

Javasoljuk vakvezető kutyás tagtársainknak, hogy tájékozódjanak a kutyájuk tartási helye szerint illetékes önkormányzat aktuális ebösszeírásáról, és amennyiben az önkormányzat ebösszeírást végez, az előírt határidőben gondoskodjanak adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséről.

A pontos nyilvántartás közös érdekünk, amely az állatok védelmét, a felelős kutyatartást és a biztonságot egyaránt szolgálja.

Jogszabályi háttér

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

• 42/A. § (4) bekezdés – az ebnyilvántartásban szereplő adatok.

• 42/B. § – az ebösszeírás és az adatszolgáltatási kötelezettség szabályai.

• 42/C. § (4) bekezdés b) pont – a vakvezető kutyák ebrendészeti hozzájárulás alóli mentessége.

• 43. § (1) bekezdés – az állatvédelmi bírság kiszabásának jogalapja.

https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1998-28-00-00

27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól

• 8. § (1) bekezdés – a segítő kutya átadásáról kötött szerződés.

• 12. § (1) bekezdés b) pont – a segítő kutya átadását követően a gazda minősül az állat tartójának.

https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2009-27-20-1X

(A bejegyzésben szereplő illusztráció mesterséges intelligencia segítségével készült.)

(Összeállította: Török-Zselensky Eszter)

Megosztás