Jogszabályok
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.),
a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet

A) látási fogyatékos:

akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes, feltéve, hogy

aa) látóélessége a megfelelő korrekciót követően
– mindkét szemén 5/70, vagy
– az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,vagy
– az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik;
(rövidlátás esetén – fentiektől függetlenül – csak az, akinek közeli látásélessége Csapody V.);
vagy
ab) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a vármegyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

B) hallási fogyatékos:

akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon 80 dB felett van, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad; ami a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

C) értelmi fogyatékos:

akinek középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű értelmi akadályozottsága genetikai vagy magzati károsodás vagy szülési trauma következtében vagy tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt keletkezett, feltéve, hogy
ca) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0–19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van, BNO szerinti besorolása: F 73.),
vagy
cb) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20–49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15, BNO szerinti besorolása: F 71-F 72).

D) autista:

IQ értékétől függetlenül, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómiatesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).

E) mozgásában fogyatékos:

ea) akinek helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz – végtag protézis, ortézis, személyes mozgás nem testen viselt segédeszköze – állandó és szükségszerű használatát igényli,
eb) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
ec) akinek állapota betegsége miatt  segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható, mert
mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes; vagy legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza; vagy  túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

F) kromoszóma rendellenességgel élő (Williams-szindróma):

aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

G) beszédfogyatékos:

akinek  hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége – szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően – olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza.
Beszédzavar: a funkciózavarok – beszédhanghiba, beszédmozgás zavar, beszédfolyamatossági zavar, hangképzési zavar, rezonanciazavar – valamelyikének következtében az állapota középsúlyosnak vagy súlyosnak minősül.
Nyelvi zavar: a beszélt, írott vagy egyéb szimbólumrendszerek használatának zavara, a nyelvi kifejezés vagy a nyelvi megértés zavara (expresszív vagy receptív).
Auditív feldolgozási zavar: az akusztikus információk észlelésének, megkülönböztetésének, tagolásának, tárolásának zavara, mely nem tulajdonítható perifériás hallássérülésnek vagy egyéb, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságnak.

H) halmozottan fogyatékos:

– akinek a felsorolt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint
– akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a felsorolt súlyos fogyatékosságok valamelyikével is érintett.

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.

Forrás:

Súlyosan fogyatékos személyek pénzbeli ellátásai – fogyatékossági támogatás