PINVICZKI EMLÉKÉREM – Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete

A kitüntetést az egyesület közgyűlése alapította azon személyek részére, akik a tagság megítélése szerint az Egyesület munkáját sokrétű tevékenységükkel és támogatásukkal segítik.

Ki volt Pinviczki György?

Pinviczki György (1935-2003)

Az MVGYOSZ Budapesti és Pest Megyei Szervezetének titkára volt 1974-1993 között.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tószeg községben született 1935. január 22-én.

Az elemi iskola hat osztályát szülőfalujában végezte, látásának romlása következtében 1949-ben Budapestre került a Vakok Iskolájába.

A Vakok Tanintézetének egy zenetanára, Berindán László vezette be a fiatal fiút a zene rejtelmeibe.

A tehetséges ifjú hamarosan az iskola zenekarának csellistája lett. Az általános iskola befejezése után, 1953-tól a Vakok Szövetsége zenekarában muzsikált.

Az 1950-es évek elején a Vakok Szövetsége akkori vezetősége a végzős fiatalokat a kulturális élet fellendítése érdekében a fővárosban marasztalta.

Köztük volt Pinviczki György is, aki telefonkezelőként kezdte munkáját. 1955-ben a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalathoz került, ahol kefe- és ecsetkészítő szakmát tanult, majd az üzem dolgozója lett.

Munkája mellett tagja volt az üzem ének- és zenekarának.

1958-ban megnősült, így véglegesen a fővároshoz kapcsolódott az élete. Egy fia és egy lánya született.

1962-ben az Egészségügyi Minisztériumban vállalt telefonkezelői állást. Munkája mellett előadóművészi diplomát szerzett könnyű zenei kategóriában.

A Szövetség kulturális életébe aktívabban az 1960-as évek végén kapcsolódott be.

1974-ben a Szövetség akkori főtitkára, Dr. Bódi István kinevezte Pinviczki Györgyöt a Budapesti és Pest megyei szervezet titkári posztjára. A titkár személyében szerencsésen ötvöződött a szervezőkészség, az emberismeret, a humánum.

A tétlenséget nem ismerte, jelen volt a szervezet hétköznapi és ünnepi életében is. Állandó kapcsolata révén segítette a szervezet klubjait, csoportjait.

Népszerű, kedvelt személy volt a tagság körében.

Számos kitüntetésben, elismerésben részesült, átvehette a Munkaérdemrend bronz fokozatát is.

1993-ban visszavonult a titkári teendők ellátásától, ugyanakkor a Budapest és Pest megyei Szervezet elnöki tisztjére jelölik és megválasztják. Élete végéig kapcsolatban maradt a szövetséggel, tagtársaival.

Belépett a Budapesti Turista Szakosztályba, a kirándulások, különböző kötetlen programok állandó résztvevője volt.

A nyugdíjas éveiben több ideje jutott a családjára, a kertjére.

2003-ban hunyt el.

Emlékét, munkáját, tetteit megőrzi az utókor számára a tagság.

Források:

Bartha Zsuzsanna: Vakok Világa, 1995 március