2025. október 17-én délután különleges, meleg hangulatú ünnepségre gyűlt össze a közösség a Bihari Erzsébet teremben. A Fehérbot napja minden évben fontos mérföldkő, de idén valóban közösen írtuk az ünnepet: gondolatokkal, zenével, dalokkal, történetekkel és persze finom falatokkal.

Már a megnyitó pillanataiban érezni lehetett, hogy ez a délután más lesz, mint a korábbi évek ünnepségei. Török-Zselensky Eszter, az esemény házigazdája, szeretettel köszöntötte a jelenlévőket, és rögtön ráhangolta a közönséget a nap üzenetére: a megállásra, az odafigyelésre, a közös élmények erejére.

A program első műsorszáma Farkas Péter gyönyörű zongorajátéka volt: a Herkulesfürdői emlék dallamai finoman, ünnepélyesen töltötték be a termet. Sokaknak ez a pillanat volt az első olyan mély levegővétel, amikor a hét zajai valóban eltűntek, és átadták helyüket a meghittségnek.

A zenei bevezetőt követően Bukta Bence, egyesületünk elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Szavai megerősítettek bennünket abban, hogy a Fehérbot napja nemcsak tudatosságot jelképez, hanem azt is, hogy a látássérült emberek közössége erős, összetartó és értéket képvisel.

Ezután Sárvári Martin lépett a mikrofonhoz, hogy rövid, de tartalmas előadásában felelevenítse a Fehérbot napjának eredetét. Történetek segítségével mutatta be, hogyan vált ez a nap nemzetközileg is a látássérült emberek önállóságának és társadalmi jelenlétének szimbólumává.

A délután lírai részét Obenausz Tamás előadása tette teljessé. Két verssel készült, amelyek a csendben kimondhatatlan érzéseket, az összetartozás finom árnyalatait hozták közel. A hallgatóság lélegzetvisszafojtva figyelt, sokak arcán megcsillant a meghatottság.

A műsor záró blokkja valódi érzelmi ívet rajzolt a terembe. Fabók Judit és Farkas Péter közös előadásában négy dal hangzott el: Mindenik embernek a lelkében dal van, amelyet Varga Pál barátunk emlékére is hallhattunk, A régi ház körül, Mindig kell egy barát, és végül Fényes Szabolcs kedves, mosolyra fakasztó dala, az Áprilisi tréfa volt, amely különösen meghatotta azokat, akik ismerték, hogy ez volt Bihari Erzsébet kedvenc dala.

A dalok hol mosolyt, hol csendes emlékezést hoztak a jelenlévők szívébe. Sokan dúdoltak halkan, mások csak belekapaszkodtak a dallamokba.

A záró szavak után mindenki egy közös, baráti hangulatú beszélgetésre maradt. Az asztalokon házi sütemények, pogácsák, gyümölcslevek sorakoztak, a közösség tagjainak szeretettel készített finomságai. A „batyusbál” ötlete tökéletesen működött: jókedv, egymásra figyelés, finom falatok és sok-sok nevetés töltötte be a termet.

Az idei Fehérbot napi műsor valóban közös alkotás lett, mindenki hozzátett, mindenki része volt, és együtt teremtettük meg azt a meghitt, tartalmas és örömteli délutánt, amelyre méltán emlékezünk majd vissza.

Egy fehérbot több, mint eszköz: jelképe a bátorságnak, a kitartásnak és annak a közösségnek, amely összeköt bennünket.

Tekintse meg a műsort egyesületünk Youtube-csatornáján!

Török-Zselensky Eszter

kulturális szervező