Ezúttal a fiatal és régebben fiatal felnőtteknek szóló programjainkról írunk röviden. Emlékezetes alkalmak voltak a bennünket ismételten meghívó Háttér Társaság és a Megálló Csoport Alapítvány részére tartott szemléletformáló programjaink. A Megálló Csoport klienseit és önkénteseit a Vakok Kertjében láttuk vendégül, ahol a hely lehetőségeit maximálisan kihasználva a fehérbotoké és a látássérült sportoké volt a főszerep.
A szerhasználati problémákkal küzdő fiatalok és a korábbi kliensekből vált önkéntesek lelkesen próbálták ki mind a vak pingpongot, mind a lengőtekét. A társadalmilag sérülékeny csoportok gyakran közösséget éreznek a látássérüléssel élő személyekkel, ezért könnyebben indul el a kommunikáció vagy az együtt végzett tevékenység. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy ezekkel a csoportokkal foglalkozó szervezetek önkéntesei fel legyenek készülve akár egy látássérült ember befogadására is, hiszen egy látássérült személy is válhat érintetté, vagyis halmozottan hátrányos helyzetűvé.
Természetesen a szemléletformálás nem maradhatott el az egyesületünket támogató önkéntesek esetében sem. Több ízben is tartottunk számukra foglalkozásokat, melyeken a hangsúly a helyes látóvezető-technika elsajátításán volt. Felkészültségüket a tagjaink számára szervezett programjainkon bizonyíthatták, illetve a novemberben megrendezett LESEK-en, ami után rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk róluk.
Az év folyamán ezek mellett több helyszínen is volt kitelepülésünk, ahol a pultunkhoz érkezőknek beszéltünk egyesületünk munkájáról, valamint többféle, látássérülteknek kifejlesztett vagy adaptált játékot próbálhattak ki az érdeklődők. Ezek közül talán a májusban megrendezésre került Patakfeszt – Civilek utcája az, ami leginkább megmaradt az emlékezetünkben, köszönhetően kollégáink vakvezetőkutyáinak, akik úgy döntöttek, hogy szabadidejükben bekapcsolódnak egy kicsit a kétlábúak játékaiba.
Az év vége határozottan a fiatal felnőtt korosztályról szólt, hiszen egyrészt irodánkban vendégül láttuk a Közszolgálati Egyetem hallgatóit, másrészt három napot töltöttünk a Semmelweis Egyetem végzős dietetikus hallgatóival. Nemcsak a hallgatóknak, hanem szemléletformáló kollégáinknak is különleges élmény volt mind a kókuszgolyó-készítő konyhai foglalkozás, mind az angol nyelven megtartott órák. Bíztató volt számunkra a fiatalok aktív részvétele a különféle tevékenységekben és a velük folytatott érdekes beszélgetések.
Akármilyen helyszínen és bármilyen csoportnak is tartottunk szemléletformáló foglalkozást, a célunk mindig az volt, és a jövőben is az lesz, hogy bevonjuk a résztvevőket. Hisszük, hogy a látássérülésről nem elég csak beszélni; ahhoz, hogy tényleges szemléletbeli változást érjünk el, saját megélést és tapasztalatot kell adnunk minden résztvevőnek.
Bencze Ivett és Sápi Dóra





